Bükkösd község

Baranya megyében, a szentlőrinci kistérségben helyezkedik el. Csodálatos természeti környezetbe fekvő mai Bükkösd három település egyesítéséből jött létre. 1950-ben a völgy keleti oldalán fekvő Megyefa, majd 1979-ben az elnéptelenedő Gorica csatlakozott Bükkösdhöz. Napjainkban 1300 fő él a településen.

utcaképBükkösd neve viszonylag későn, 1448-ban bukkan fel írott forrásokban, Nagybekes alakban. A magyar bükkös, bükkerdő jelentésű főnévből alakult ki. A Megyefa helynév a Megyefalva név rövidült változata. Gorica neve 1542-ben még Erdi volt. Bükkösd neve ekkor Bykesd változatban fordult elő. Az Erdi nevet a betelepülő délszlávok cserélték fel Goricával, a magyar név átfordítása révén, amely szintén kis erdőt, erdőcskét jelent. A török hódoltság végére mindhárom egykori falu területe lakatlan pusztává vált, az 1700-as években magyarok, majd németek telepedtek itt meg. A mai Bükkösdöt a XVIII. századtól a Horváth, a Petrovszky majd a Jeszenszky családok birtokolták.

A műemléki védelem alatt álló Petrovszky-, később Jeszenszky-kastélyt, Baranya megye legelegánsabb homlokzatú barokk kastélyaként tartják számon. Tervezője Fischer von Erlach, Mária Terézia híres építésze volt.

Az itteni emberek számára elsősorban a mezőgazdaság és a bánya jelentette a megélhetést. Ma inkább a városba történő bejárás a jellemző. A helyben dolgozók egy része a z erdészetből és a méhészetből él. Számos a kiváló minőségű mézet előállító méhész, amelynek apropóján minden ősszel Mézes-Mázas fesztivált rendez a helyi Közösségfejlesztő Egyesület. A színvonalas kulturális rendezvény a „Mediterrán Ősz” rendezvénysorozat egyik kiemelt eseménye.

A szaporodó hétvégi házak mutatják, hogy napjainkban fellendülőben van az idegenforgalom. A településen élők legnagyobb gondja a munkahely hiánya. Bár az önkormányzat intézményeiben összesen közel 70 embert foglalkoztat, s rendszeresen alkalmaznak közmunkásokat, minden új helyi munkalehetőségre nagy szükség van.

horgásztóAz Önkormányzat körzeti általános iskolát és óvodát tart fent. Egy évtizede működik a faluban teleház és falugondnoki szolgálat. Az egészségügyi szolgáltatások közül a háziorvos, fogorvos, védőnői szolgáltatás és gyógyszertár található meg. A közlekedési helyzet az átlagnál jobb. A Budapest-Pécs vasútvonal egyik kiemelt állomása Bükkösd. A 6-os főközlekedési út 10 kilóméterre található. Az infrastrukturális területen vannak elmaradások, hiszen nincs szennyvíz-, gáz- és kábeltévé hálózat. Megvannak viszont a fejlődés lehetőségei a jó közlekedéssel, a két kőbányával és a turisztikai vonzerő révén. Az ötven éves sportcentrumban is fejlődés mutatkozik. A környék páratlan lehetőséget ad a lovassportokhoz. Az Országos Távlovas Bajnokság egyik fordulója is a településen zajlik. A horgásztó másfél évtizede várja a sporthorgászokat, kapcsolódva a most épülő helesfai vízi-üdülő centrum programjához és az Orfű-Abaliget üdülőövezethez.

Helytörténet

Bükkösd neve viszonylag későn, 1448-ban bukkan fel írott forrásokban, Nagybekes alakban. A magyar bükkös, bükkerdő jelentésű főnévből alakult ki. A mai település három falu és egy puszta egyesülésével jött létre. Bükkösdön ma is megkülönböztetik Gorica, Megyefa és Bükkösd településrészeket. A Megyefa helynév a Megyefalva név rövidült változata. Gorica neve 1542-ben még Erdi volt. Bükkösd neve ekkor Bykesd változatban fordult elő. Az Erdi nevet a betelepülő délszlávok cserélték fel Goricával, a magyar név átfordítása révén, amely szintén kis erdőt, erdőcskét jelent. A török hódoltság végére mindhárom egykori falu területe lakatlan pusztává vált, az 1700-as években magyarok, majd németek telepedtek itt meg. A mai Bükkösdöt a XVIII. századtól a Horváth, a Petrovszky majd a Jeszenszky családok birtokolták.

A település történetét Kiticsics Anikó dolgozta fel szakdolgozatában, 1997-ben.

A helytörténeti dolgozat letölthető itt >>>